A hétvégi
Kalocsa Kupa élmények után túlélve a hét első két napjának esőmennyiségeit,
szerdán ismét futásra adtam a fejem. Már erősen érzem a bakonyi kivégző hétvége közelségét, és hát ugye kell az edzés, hadd erősödjön az a láb.
Pont egy évvel ezelőtt már
tiszteletemet tettem itt a Bánya utcai iskola környékén, akkor nem ment valami fényesen a futás: még a lakótelepi házak között is képes voltam hibázni, ráadásul a tempóm sem volt valami fényes. Most egy kicsit kibővült a terep, elmentünk egészen a
Csajkovszkij-park széléig hogy Kozma Laci bácsi vezényletével rajtolhassunk. Sok hosszú pályát választó és jól futó emberke gyűlt körém a bemelegítés és várakozás közben, én valahol a boly második felében indultam. A pálya nagy bökkenője a négyes pont volt: azt az infót kaptam, hogy a
belső ajtó zárva van, ezért menjek kívülről. Ez így a 3-4 átmenetemet több mint
fél perccel megnövelte, arról nem beszélve hogy a helyes kapun történő befutás helyett még egy magánterületre is beslisszoltam (a fenéért nem bírták csukva tartani a kapujukat).
Aztán tekertem ahogy tudtam, a hatos pont után még 4:30-on állt a km-átlagom, mire beértem 4:42-re romlott. Úgy éreztem ez elég kell legyen egy jó eredményhez. 17:53 lett a vége, 3,79 futott km-en, ami elsőre jónak tűnt, de aztán néztem a már beért fiúk eredményét, és csak úgy röpködtek a 16 percek. Hát ez van. Persze aztán lettek még ilyen jó (sőt jobb) eredmények, de akkorra már kinyílt a belső ajtó a négyes felé. Én még talán a 10-11, és a 7-8 átmeneteknél választhattam volna jobb útvonalat, így azt gondolom 1 perc körül maradt a pályában. A tavalyi 21 perces eredményemhez (hasonló távon) képest mindenképpen jó lett. Valahová a fiatal gyors mezőny végére (15-20. hely?) saccolom magam. {Megjött az eredmény: az 52 beérkezőből 15. lettem a hosszú pályán, az F35-ben 10 indulóból az 5.} Miután beértem, Istit láttam készülődni, gyors beszélgetés után odaadtam neki az órámat, majd a "15 perc alatt kell ám lenned!" intelmemmel indult a rajtba. De túl jól sikerült neki a kivitelezés, 13 és fél perc kellett neki a pályához. A jobb útvonalválasztások (és a nyitott ajtó) miatt ő 300 méterrel kevesebbet futott mint én. Ez már döfi! Ilyen számot hogy 3:53/km még nem is láttam az órámon, és azt gyanítom egy darabig nem is fogok. Aztán Eszti is megérkezett, és hát mondanom sem kell simán jobbat futott mint én, másfél perccel. Ennyit számít a jobb útvonalválasztás és a gyorsabb térképfeldolgozás közel azonos tempó mellett.
prominens személyiségek az átfutón - felismerhetők??
Csütörtökre pedig egy szép edzőfutás jutott a 3H-n, most nem a szintfelmérő köröm futottam, hanem egy kicsit hosszabb, de kevésbé mászós etapot. Fenyőgyöngyéről indulva egy szintkör csúszott be a végén megspékelve egy Árpád-kilátóval. A végeredmény meglepően jó lett: 9,84 km, 250 szintemelkedéssel, 5:13 tempóval 51:21 alatt. Ezen jól el is csodálkoztam, persze örültem: tavaly a szintkör 5:55-ös tempó körül ment, és két megállással. Íme a részidők:
Fenyőgyöngye-szintkör bejárat ... 1.13km(100m)... 6:32/km ... 7:24 ... 172bpm
Szintkör virágos nyeregig ....... 3.36km( 30m)... 4:55/km ... 16:31 ... 165bpm
Szintkör vissza Határ-nyeregig .. 2.17km( 30m)... 4:52/km ... 10:34 ... 173bpm
Határ-nyereg - Árpád-kilátó ..... 1.85km( 80m)... 5:41/km ... 10:32 ... 174bpm
Arpád-kilátó - Fenyőgyöngye ..... 1.33km( 10m)... 4:45/km ... 6:18 ... 171bpm
Összesen: 9.84km(250m)... 5:13/km ... 51:21 ... 172bpm
Jövő héten még 3 futást tervezek, aztán ONEB. Várom, de érzem hogy durva lesz.