Szó se róla, igazán elkényeztetett minket az időjárás a négynapos hosszú hétvégére. Az első nap átlagosan langyos napsütése (erős széllel keverve) után berobbant a tavasz, és a Spari kupán már 20 fok feletti időben futhattunk.
Más fontos teendők is lévén két programot irányoztam elő, a Semmelweis emlékversenyt csütörtökre, illetve a tavaszi Spari kupa első napját szombatra. Mindkettőt csak óvatosan, 21BR kategóriában. Az első a Zuppa környékén, míg a második a tavalyi HOB helyszínén, Öreg-Kotlón kapott helyszínt. Mindkét terep ismerős volt, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, jártam (futottam) már rajtuk. És mind a két napot szokásos módon zártam, mondhatni olyan "Sanyis", közepesen erős, néha figyelmetlen, de azért nem teljesen reménytelen teljesítést nyújtottam. Fogjuk rá hogy a "dilettáns" jelző határát éppen hogy súrolja. Na de nézzük mik is történtek, mivel egyik pályán sem vetett szét az izgalom, inkább csak tárgyilagosan, egyik eseményt a másik után.
Semmelweis: őrült szél fújt, szerencsére a rajt felé vezető 1700 méteren többnyire hátulról, ez azért nagy mázli volt. A pálya egyszerű vonalvezetésűnek tűnt, jó messzire indultunk a céltól, hurkok nélkül kis cikk-cakkal kerültünk vissza, 4,7km légvonaltáv alatt, amelyhez 200 méter mászás is tartozott. Főbb események:
- Az első kisebb baki a 4-es felé menet csúszott be, bár biztos voltam magamban hol vagyok épp, a közelemben kereső más versenyzők mozgásának engedve továbbfutottam egy gerincecskével.
- Az első kisebb baki a 4-es felé menet csúszott be, bár biztos voltam magamban hol vagyok épp, a közelemben kereső más versenyzők mozgásának engedve továbbfutottam egy gerincecskével.
- Ennek a hibának a felnagyítása történt a következő pontra is, sajnos csak mentem a tömeg után, nem kerestem támadópontot, pedig ez ennél a pontnál fontos lett volna.
- A 6. pont fura volt, kis völgynek nyomát sem találtam, de még mélyedésnek sem, egy fa mögött találtam meg a bóját.
- A 9. felé menet túl jól sikerült a szintezés, nagyon fent maradtam, és egy kicsit túl is pördültem a gerincen
- Az utolsó előtti pontnál nem figyeltem rendesen a jelleghatárra, talán már leengedtem a cél közelében.
Nem túl nagy tempóval értem be, de elég is volt. Az 59 percemmel csak a hibák miatt nem voltam elégedett, de egyébként pont annyi volt amennyit ki tudtam préselni magamból. A 18 befutóból a 7. helyet foglaltam el, és két átmenetet is sikerült nyernem.
- A 9. felé menet túl jól sikerült a szintezés, nagyon fent maradtam, és egy kicsit túl is pördültem a gerincen
- Az utolsó előtti pontnál nem figyeltem rendesen a jelleghatárra, talán már leengedtem a cél közelében.
Nem túl nagy tempóval értem be, de elég is volt. Az 59 percemmel csak a hibák miatt nem voltam elégedett, de egyébként pont annyi volt amennyit ki tudtam préselni magamból. A 18 befutóból a 7. helyet foglaltam el, és két átmenetet is sikerült nyernem.
A Spari kupa igazi tavaszi versenyre sikeredett, sőt, a futáshoz egyenest nyári szerkóban mentem ki. Az 1800 méterre lévő rajt felé menet azon morfondíroztam, hogy minden adott egy jó futáshoz. 5 km és 225m szint várt rám - elég hasonló mint a két nappal azelőtti megmérettetés. Persze arra emlékeztem tavalyról, hogy ez nem egy leányálom terep. Főbb események:
- A 3. felé érdekesen tévelyegtem, magam sem tudom miért nem futottam ki délre ezerrel az útra, miért volt jó kacsáznom és ezzel fárasztani magam. Ez van.
- A 4. után a völgyből kimászva méretes vaddisznó kényszerített némi pályamódosításra.
- Az 5. után azt gondoltam bevállalom légvonalban azt a pár méter aljnövényzetet. Hibás döntés volt. Ezt a futó felsőm hátán található véres folt is bizonyíthatja. A kiszabadulás majd a kerülő sok időt felemésztett.
- A 8. pont felé nem bíztam magamban hogy pontosan tudom hol vagyok, pórul is jártam.
- A 12. után rakétába kapcsoltam, ezt a részidők is igazolják.
Jól kifutva értem be, sajnálkozva a két nagy hiba miatt, de örülve a többi szép pontfogásnak, no meg hogy ilyen szép erdőben versenyezhettem. A 63:45-ös időmmel a 28 fős mezőny 9. helyét foglaltam el.
- Az 5. után azt gondoltam bevállalom légvonalban azt a pár méter aljnövényzetet. Hibás döntés volt. Ezt a futó felsőm hátán található véres folt is bizonyíthatja. A kiszabadulás majd a kerülő sok időt felemésztett.
- A 8. pont felé nem bíztam magamban hogy pontosan tudom hol vagyok, pórul is jártam.
- A 12. után rakétába kapcsoltam, ezt a részidők is igazolják.
Jól kifutva értem be, sajnálkozva a két nagy hiba miatt, de örülve a többi szép pontfogásnak, no meg hogy ilyen szép erdőben versenyezhettem. A 63:45-ös időmmel a 28 fős mezőny 9. helyét foglaltam el.
Így látott Eszti a Semmelweis befutón |