Idén immár nyolcadik alkalommal álltam reggel 6 órakor Sirokon a vasútállomáson, hogy nagy reményekkel nekivágjak az 56 km-es Mátrabérc teljesítménytúrának. Idén a puszta teljesítés mellett egy kis állóképesség-felmérés is cél volt.
Az elmúlt hét nekifutásból eddig négyszer sikerült teljesítenem a túrát, egyszer izomhúzódás, kétszer meg kimerültség miatt adtam fel. Az első érvényes teljesítésem évszáma 1996, akkor még fiatalságom hevében nyomtam végig a távot. Igazából ebben a túrában nem az 56 km a sok, hanem a 2700 (régebben 2900!) méter szintemelkedés. Na meg ugyanennyit kell lefelé is jönni. És persze mindent a Mátrában, mindez eléggé igénybe veszi az a izmokat és a pszichét egyaránt.
Idén a terv egy kis kocogással egybekötött erős tempójú teljesítés volt: az eddigi 12 óra körüli szintidőt szerettem volna 11-re vagy az alá tornázni. Végig futni természetesen nem is akartam - nem is tudtam volna, trekking-botot viszont vittem magammal, hogy segítsem az emelkedők legyőzését és a lejtők elviselését egyaránt.
Sirokról indulva az első 20 km 1500 méter szinttel visz fel Kékes-tetőre. Ezt 3 óra és 10 perc alatt sikerült leküzdenem, ez némi bizakodásra adott okot, és szerencsére csak kis fáradtságot éreztem. Ott egy kis pihi után leereszkedtem Mátra-nyeregbe, majd fel Csór-hegyre ahol Eszti csatlakozott hozzám, és húzott végig Galya-tetőig. Erre nagyon nagy szükségem volt, nagyon belassultam volna nélküle, így hálás voltam hogy velem tartott. Sajnos a lejtőknél itt már erősen éreztem a térdem. A 30. km-nél 5:05 volt az időm.
Az alapterv szerint Ágasvárig kocogtam volna, de ez sajnos már nem ment, és sajnos Eszti is hiába jött velem, itt már jelentősen visszaesett a tempóm. Ágasvárról lefelé pedig már eléggé szenvedősen ment már az ereszkedés, a jobb térdem határozottan fájt, és igyekeztem óvni a túra hátralévő részére. Sajnos Eszti még nálam is rosszabbul járt, szintén a térdével.
Mátrakeresztesről az utolsó 14 km-nek 7:55-ös idővel indultam neki (20 perc pihenőt utaltam ki magamnak a frissítőponton). A Múzsla megmászása (6 km, 500m szint) 70 percet vett igénybe, felfelé tehát még volt bőven tartalék erő. Lefelé szerencsére csak mérsékelten jött a térdfájdalom, és igyekeztem is óvatosan terhelni, így végül 10 óra 42 perces idővel értem célba Szurdokpüspökiben. Ez 585 indulóból a 187. helyet jelenti, nekem viszont ez eddigi legjobb teljesítést, több mint másfél órát lefaragva eddigi időimből.
Az elmúlt hét nekifutásból eddig négyszer sikerült teljesítenem a túrát, egyszer izomhúzódás, kétszer meg kimerültség miatt adtam fel. Az első érvényes teljesítésem évszáma 1996, akkor még fiatalságom hevében nyomtam végig a távot. Igazából ebben a túrában nem az 56 km a sok, hanem a 2700 (régebben 2900!) méter szintemelkedés. Na meg ugyanennyit kell lefelé is jönni. És persze mindent a Mátrában, mindez eléggé igénybe veszi az a izmokat és a pszichét egyaránt.
Idén a terv egy kis kocogással egybekötött erős tempójú teljesítés volt: az eddigi 12 óra körüli szintidőt szerettem volna 11-re vagy az alá tornázni. Végig futni természetesen nem is akartam - nem is tudtam volna, trekking-botot viszont vittem magammal, hogy segítsem az emelkedők legyőzését és a lejtők elviselését egyaránt.
Sirokról indulva az első 20 km 1500 méter szinttel visz fel Kékes-tetőre. Ezt 3 óra és 10 perc alatt sikerült leküzdenem, ez némi bizakodásra adott okot, és szerencsére csak kis fáradtságot éreztem. Ott egy kis pihi után leereszkedtem Mátra-nyeregbe, majd fel Csór-hegyre ahol Eszti csatlakozott hozzám, és húzott végig Galya-tetőig. Erre nagyon nagy szükségem volt, nagyon belassultam volna nélküle, így hálás voltam hogy velem tartott. Sajnos a lejtőknél itt már erősen éreztem a térdem. A 30. km-nél 5:05 volt az időm.
Az alapterv szerint Ágasvárig kocogtam volna, de ez sajnos már nem ment, és sajnos Eszti is hiába jött velem, itt már jelentősen visszaesett a tempóm. Ágasvárról lefelé pedig már eléggé szenvedősen ment már az ereszkedés, a jobb térdem határozottan fájt, és igyekeztem óvni a túra hátralévő részére. Sajnos Eszti még nálam is rosszabbul járt, szintén a térdével.
Mátrakeresztesről az utolsó 14 km-nek 7:55-ös idővel indultam neki (20 perc pihenőt utaltam ki magamnak a frissítőponton). A Múzsla megmászása (6 km, 500m szint) 70 percet vett igénybe, felfelé tehát még volt bőven tartalék erő. Lefelé szerencsére csak mérsékelten jött a térdfájdalom, és igyekeztem is óvatosan terhelni, így végül 10 óra 42 perces idővel értem célba Szurdokpüspökiben. Ez 585 indulóból a 187. helyet jelenti, nekem viszont ez eddigi legjobb teljesítést, több mint másfél órát lefaragva eddigi időimből.
Külön gratuláció - ezen a módon is - két kedves futó ismerősömnek akiknek drukkoltam:
Balogh Andi a 2. leggyorsabb női teljesítő lett 6:56 idővel.
Kukucska Attila pedig a 26. 7:03 idővel.
Őszinte elismerésem mindkettőjüknek ezekért a fantasztikus teljesítményekért!
Balogh Andi a 2. leggyorsabb női teljesítő lett 6:56 idővel.
Kukucska Attila pedig a 26. 7:03 idővel.
Őszinte elismerésem mindkettőjüknek ezekért a fantasztikus teljesítményekért!
Én utoljára 2007-ben futottam rajta valami 7:20 körülit, akkor még 2900 m feletti szint volt. Hol visz most másfelé az útvonal?
VálaszTörlésJövőre szeretnék egy 6,5 óra körüli időt a 30-ason hasonló tempóban közlekedő Pöti (Tóth Ádám) segítségével.
Jó neked hogy ilyen időkben gondolkodsz :)
VálaszTörlésNem tudom pontosan merre visz másképp az útvonal, de a www.matraberc.hu oldalon meg tudod nézni éppen aktuálisat, és össze tudod hasonlítani a 2007-es verzióval.
S.
Basszus, öregszem, elírtam egy órával az időket...
VálaszTörlés6:28-at mentem tavalyelőtt, és jövőre 5,5-et, tehát a rekord közelében szeretnék.
Viszont az útvonalleírásban nem látok változást. Talán csak újraszámolták a szinteket :-)