Az idei Budapest éjszakai bajnokság (alias Szélrózsa) más terepen mint egy évvel ezelőtt, de nagyjából hasonló csapást mért rám. Akkor 5,8km-es pályára jutott 225m szint, idén 4,8km-en kaptam 270-et. Míg tavaly a meleg idén az eső jelentette a természetes nehezítést.
De egyébként esőben futni jó, ezt már többször írtam, és bár a rajtba indulás előtt voltak kétségeim, ezek hamar elmúltak. Pedig két kis sebbel a bal lábfejemen vágtam neki a futásnak, és féltem hogy húsig dörzsöli majd a cipő, de talán hála a verseny végére teljesen elázott zoknimnak még jótékony hatása is volt a lábamra, nemhogy bántotta volna. Korai rajtidőt kaptam, előttem alig pár ember kocogott el különböző kategóriákból a sötét erdő irányába.
Az elmúlt egy hónap nem sok edzéssel telt, augusztus első három hetében sem térképet sem futócipőt nem láttam. A megelőző héten egy 25km-es túra, egy 75km-es végkimerüléssel végződő kerékpározás, három Margit-sziget és egy Gellért-hegy fért bele, ez utóbbiak 4-6km-es futások voltak. Így hát nem éreztem magam túl magabiztosnak az indulásánál.
Az első három pont szépen jött, nem túl gyors futással, gyakori térkép- és irányellenőrzéssel vittem végig az átmeneteket, de az emelkedőkön is sikerült tartanom a futómozgást. Ennek köszönhetően - visszanézve a végén az eredményeket - a kategóriámból a legjobb időt hoztam erre a három pontra. De aztán jött egy baki, így utólag ahogy látom egy kis völggyel elszámoltam magam, lefelé is húzott a lábam, és mire észbe kaptam volna lecsúsztam a rét széléig, ahol aztán ráadásul forogtam is vagy fél percet a térképpel. Aztán persze helyreraktam magam, de így is 4-5 perc simán elment ezzel a keveréssel.
A pálya további részével nagy gondok nem voltak, szépen jött minden, igyekeztem vonal közelében maradni, de ha néha volt út, azt sem vetettem meg. A kilences pont környékén találkoztam egy sorstárssal, a végét már szinte együtt nyomtuk, hol egyikünk hol másikunk vitte az átmenetet. A 10-11 különösen kegyetlen volt a végére. De ennek ellenére azt kell mondjam, maga a pálya, mind terep mind vonalvezetés, megállta a helyét, tetszett nagyon.
Végül 57 perces idővel vágódtam be a célba, tényleg látszott az eredeti tervekhez képest az 5 perc keverés a 4. pontnál. Ha ez nincs - dobogós is lehettem volna akár. Így a 13 fős mezőny 6. helyén végeztem, a legjobb idő 49 perc körül alakult. Ami érdekesség (és számomra főleg) hogy az F21Br pályája ugyanaz volt mint a mienk, ott a legjobb időt Zsebe Zsolti futotta, szintén 57 perccel, és ezzel első lett. Bár nem vagyok az a megszállott éremgyűjtő, de ha Br-be neveztem volna én is... hajjaj.
A térképen jól látszik, hogy a kettes pont teljesen rossz helyen volt!
A 21Br pályája azonos volt a miénkkel
A verseny után hazaérve viszont erős fájásba kezdett a jobb térdem (a pályán semmit nem éreztem), és másnap reggel is bicegve keltem fel. Vajon milyen lesz így a hétvégi Budapest Bajnokság?
A kettes pontodnál nem biztos, hogy a pont volt rossz helyen, mert én pl. fentről érkeztem és a jelleghatártól az megfelelő távolságban volt. Szerintem "csak" a térkép torzulásának anomáliájáról van szó. Megjegyzem ahhoz képest, hogy "rossz helyen" volt, tökéletes irányban vágódtál rá. :-P
VálaszTörlésEstván
Natessék, rögtön ellenem fordítod a dolgokat, hát szabad ilyet? :) Igen, belátom, volt egy kis mázlifaktor is, bár a kellő helyen (kis gerinc) horizontális fejmozgatással pásztáztam a terepet, így az út mentén bárhol észrevettem volna a pontot pikk-pakk. Ott egyébként nem éreztem rossz helyre, csak itthon mikor a track-et ráhelyzetem a térképre, és minden más pont stimmelt, akkor volt fura a kettes ilyen eltérése.
VálaszTörlésS.
Az egyedüli fura nekem annál a pontnál csak az volt, hogy mikor fentről érkeztem rá a Te 9-esedről, akkor egy gyengéden ívelő gerincre vártam a pontot. És most haljak meg, de az a pont, ha leheltnyit is, de inkább negatív irányú (lapos völgyre emlékeztető) ki(be)türemkedésben volt. Ez csak nekem szúrt szemet? Nappal megnézném azt a gerincet (is). Meg amúgy az egész terepet is, mert nagyon tetszett.
VálaszTörlésisti
A terep nekem is bejött, jókat edzhetnénk ott télen lámpával! Én egy enyhe átbukásra emlékszem a pontfogás előtt, de persze az én memóriám ... :)
VálaszTörlésS.
"Ami érdekesség (és számomra főleg) hogy az F21Br pályája ugyanaz volt mint a mienk, ott a legjobb időt Zsebe Zsolti futotta, szintén 57 perccel, és ezzel első lett. Bár nem vagyok az a megszállott éremgyűjtő, de ha Br-be neveztem volna én is... hajjaj."
VálaszTörlésNincs ebben semmi érdekes! Utoljára 1999-ben voltam valódi edzésen! Ezért indulok BR-ben. A TIPO-soknak hála, létezik ez a kategória! Így az olyan kutyaütőknek is mint én, van hol összemérniük az "erejüket" a többi kutyaütővel. És ezért van a többi kategória is: aki edz, azokkal csapjon össze, akik szintén edzenek. Ennyi. Mert különben mi értelme? Tudod: Vakok között félszemű a király!
Zsebe
Nem baj Zsolti, nekem azért jó érzés hogy mindössze 2 éves múlttal és szintén semmi edzéssel egyforma időt mentünk - holott két éve még majd' kétszer olyan gyors voltál mindenhol mint én :)
VálaszTörlésS.
Semmi edzés? Hmmm... Csak a blogodon több bejegyzést olvastam különböző edzésekről, amin az öcsémmel voltál. Hogy a jó kis téli Kova féle tornatermi szadi-edzésekről ne is beszéljek. De nem baj. Ki mire büszke.
VálaszTörlésZsebe
Na ne idegelj szét hogy a több hónappal ezelőtti egy-egy futások számítanak :) én azt nevezném edzésnek, ha folyamatosan minden héten elmennék legalább két alkalommal futni. De hát ez nem jut ki.
VálaszTörlésS.
:) Jó! Hagyjuk! Én őszintén kívánom neked, hogy találd meg a tájfutásban az igazi szépséget! Hogy ne azon keljen verseny előtt vacilálnod, melyik kategóriába is nevezz, hogy dobogós lehess! Hogy utólag ne azért gondolj vissza jó vagy rossz érzéssel egy versenyre, hogy éppen kaptál-e érmet, vagy sem!
VálaszTörlésZsebe
Köszi, úgy lesz, illetve már most is úgy van: nagyon megszerettem a dolgot, és élvezetből futok, de hát emberből vagyok és gyarló, néha jól esik egy kis elismerés ;)
VálaszTörlés