Sokszor, és sokféleképpen érte már kritika a szerdai edzőfutások szervezőit, szervezését, gyakran okkal, gyakran csak hirtelen felindulásból. Épp ezért szeretném kicsit kiemelni ezt a mostanit, mint pozitív példát.
Nem tudom milyen megszervezni egy 3sz kisversenyt, nincs még tapasztalatom, az első sajáttal majd nyáron debütálok. Így a mostani vélemény pusztán résztvevői, és totálisan szubjektív. Essék tehát néhány szó a most szerdai, Budaörsön megrendezett kis parktájfutásról, amelyet a MOM csapatának köszönhetünk. A megadott első indítási idő előtt negyed órával, negyed háromra értem oda, nagy volt még a csend és az üresség a parkolóban. Aztán nyugodtan, mosolyogva megjelent Vöcsök, előkészítette az indulást (rajtoltató asztal, rajt/cél bóják, stb.), majd 10 perc késéssel elindulhatott az első emberke - ez én voltam. A csúszást senki sem vette zokon, talán mert elhanyagolható mértékű volt, és megfelelően volt tálalva. Ez utóbbi is igen fontos szerintem.
Az 500 forintunkért egy olyan környéken futhattunk, aminek a térképét Vöcsök most frissen készítette el, így nem egy unásig leharcolt terepen kellett tekeregnünk mélabúsan. Én a hosszú pályán mentem, ami tényleg megfelelően hosszú volt, és ami a fontos, nagyon jól megtervezett. Voltak futós átmenetek, voltak ravaszak, volt útvonalválasztás, volt kellően odafigyelős pont. Egy nagyobb forgalmú út volt, a térképen bejelölve a lehetséges átkelési pont (zebra). A pontokon zsírkréta volt, én a szúrókával mindig nagyon bénázom, így ezt örömmel vettem. Kis bóják, azok az igazán kicsik, amik nem akkorák hogy már az ember 200 méterről látja, így volt némi feladat is a megtalálásban, nem volt elég csak a pont körülbelüli helyét belőni. A pontok megválasztásába és kirakásába beletartozott az is, hogy a támadási irányhoz képest ellenkező irányban lehessen a bója, illetve hogy a környéken legyen hasonló más tereptárgy is, ami esetleg megtéveszti a futót. Így a láb mellett az agy is dolgozhatott. A térképben én személy szerint nem találtam hibát, sőt, élvezet volt kiolvasni a sok apró nüanszot (bakker, mennyi munka egy ilyen lehelyszínelni és megrajzolni!).
Az indítást Vöcsök végezte pontos óra-percet írva a kartonra, majd a célban egy segítője felírta a befutási időt. Így SI (ezáltal dugóka) sem kellett, és nem gondolom hogy ezzel csökkent volna a futás komfortja, sőt, mivel tájolót sem vittem ki, a térkép és a karton kényelmesen elfért a kezemben. A rajt/cél területe jól megválasztott, nagy parkoló volt, de tudtommal a BKV-s megközelítés sem jelentett gondot.
Az eredmények pedig másnap(!) megjelentek a levelezőlistán, és felkerültek az MTFSZ honlapjára is.
Nem mondom azt, hogy minden tökéletes volt, mert mindig mindenben lehetne hibát találni, és ha nagyon gondolkodnék vagy magamba szállnék (ám ezt direkt nem teszem), biztos sikerülne is. De összességében tényleg azt kell mondjam: bár mindig minden 3sz ilyen jól tervezett és szervezett lenne (lásd a címbeli elképzelést). Vagy legalább ehhez erősen konvergáló (mert azért a vadi új terep kivételével a többi nagy része tényleg megoldható). De ez csak az én véleményem, amelyeket az én dilettáns igényeim szülnek. Lehet készíteni a köveket :)
Egyetértek a hozzászólással. Ami viszont nekem nagyon hiányzott, az az SI rendszer. Igaz, hogy vagy 25 évet végigfutottam kizárólag kartonnal, de az utóbbi 10 évben az elektronikus rendszer már szinte sztenderddé vált. Elismerem, hogy kicsit macerásabb a telepítése, mint a zsírkrétának, meg a lakatos rögzítők ellenére sincsenek 100%-os biztonságban a dobozok. Ennek ellenére a kapott extra szolgáltatás (részidők, egyszerűbb időmérés, kiértékelés) messze felülmúlja a ráfordítást. Jó példa nekem Valkony Feri, aki érettebb kora ellenére sem óckodik a rendszertől, és az összes lakótelepi futamát SI-vel rendezi.
VálaszTörlésJTamás
én ennek a hozzászólásnak az utolsó mondatára csak azt tudom mondani, hogy az SI sem kárpótolja az embert, ha egy hármaszöldből megalázottan kikászáládóva egy egyenes utcán való végig futást kap 4 villanyoszlop ponttal, a teljes szellemi összezsugorodás veszélyének kitéve. Mind ezt regionális rangsoroló címén.
VálaszTörlésEstván
Istivel értek egyet: bár dilettáns pályafutásom elején, több mint két földi esztendővel ezelőtt én is rossz kategóriába soroltam ezeket a szerdai etapokat, de most már úgy érzem helyükre raktam őket. Egyszerű edzőverseny, kvázi örömfutás, amit mindenki arra használhat amire épp szüksége van: kiválthat vele egy napi futóedzést, vagy csak simán teret enged térképbuzulásának, társaságba jár, esetleg gyakorol egy hétvégi versenyre. De számomra nincs akkora tétje hogy az SI adatokat bújjam hosszú órákon át :)
VálaszTörlésEgy szerdai versenyen én sem tartom égetőnek a fotocellás időmérést és a gps útvonalkövetést, ezzel szerintem inkább csak agyonvágni lehet a szerdai versenyek (eredeti) szellemiségét, a költségvonzatokról (pl. amikor eltűnik egy doboz) nem is beszélve.
VálaszTörlésSanyi, kösz a beszámolót, csak a térképet hiányoltam!
kovacsp