"Olyan jó hogy nem változik semmi, és minden ugyanúgy van mint régen" - mondta Simon 'bá a Csinibabában, és tényleg, telnek az évek, telnek a kilométerek, de a hibák ugyanúgy megmaradnak :)
Mindenesetre azért pozitív hozománya is volt ennek a szombati kis edzőversenynek. Egyrészt hogy a nagy zord tél közepén azért kiváltság és szerencse 12 fokban, enyhe napsütésben, majdnem száraz terepen futni. Másrészt örömmel konstatáltam hogy 10km futás kb. annyira fárasztott el mint két éve a fele (sem).
Nagyon kellemes ki pályával lepett meg minket Dénes erre a szombatra, a hosszú pálya pontjainak összekötögetése ráadásul egyszerű volt. Nagy tempót nem terveztem, Esztinek 65-70 perc köré saccoltam a beérkezésemet a 7,4/350-es pályáról. A nekirugaszkodás után persze rögtön túlfutás következett, és az egyes pont réme ott lebegett a kis völgyben mellettem. De az első kudarcot mosolyogva vettem, és egy teljes perc elpazarlása után már rongyoltam is tovább. Miután már átállt az agyam a feladatra, 11 pontot sikerült hiba nélkül futni. Aztán a 112-es kifogott rajtam, jó irányba mentem, és a második völgy túloldalán, a kúp oldalában vártam a pontot - de nem volt ott. És mivel nem jutott eszembe a szembe lévő völgyhöz viszonyítani, ezért bizony még feljebb húztam. Gondoltam elfutok megnézni a határkövet, de persze nem volt ott. Az már gyanús volt, de a megoldást végül egy másik, szintén ott bóklászó futó hozta, aki a ponttal szemben lévő magányos kő kedvező pozíciójára hívta fel a figyelmet. Sajnos a következő utáni pont se ment simán, de itt sokkal gyorsabban korrigáltam, mert észrevettem hogy nem lett volna szabad szintet veszteni, így a völgy oldalából hamar meglett a bója helye. Aztán már csak egy bénázásom volt a végén, a 125. pont tett be, a hirtelen feltámadó szél és szemembe tűző nap kicsit megzavart, így egy gerinccel tovább kerestem szegényt. Ezután már egész nyugodtan értem be a célba ...
De aztán az itthoni pályaberajzolásnál kiderült a szörnyű, mindent megváltoztató, és alapjaiban megrengető igazság: DQ. Akárhogy is nézzük, nem akaródzott a szememnek ráállnia a dzsukkerral benőtt völgyben rejtőző pontocskára, így a 120-as pont érintetlenül maradt. Hát ez van kérem, de emiatt korántsem dőlök a kardjaimba. A futás jól esett, és a pontfogások zöme azért pozitív példaként maradt meg bennem. Majd a szezon és a versenydrukk gondoskodik arról, hogy később ne legyenek ilyen hibáim ... :)
 |
| Futott táv:9900m, idő: 74:26 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Figyelem! A név nélkül küldött hozzászólások törlésre kerülnek! Ha a "névtelen" típust választod, akkor a szövegmezőben van lehetőséged aláírni.