Az előző dzsukkertúrós vértesi etap után sokkal ismét sikerült egy hétköznap munka utáni edzőfutást (izé, kocogást) összehozni Istivel, ezúttal az általam választott Vöröspocsis terepre Ő hozott pályát, és nem mást mint az ő tavalyi edzőfutásuk közül egyet. Plusz még rajzolt mellé :)
Bemelegítésként felkocogtunk 230 szintet a hegyoldalban, pisiszünettel együtt 13 perc alatt megoldva az izmok átmozgatását. Fent úgy éreztem magam mint a Gyűrűk ura forgatásán a füstgép mellett: gomolygott a köd, és a kifújt lehelet hosszú másodpercekig kavargott a lámpa fénycsóvájában. Néha szempárok villantak a bozótban, már vártam tényleg hogy ránk veti magát valami szörny. De nem.
Isti elmondta a tudnivalókat, én pedig igyekeztem teljes agykapacitásomat átterelni a térképolvasásra. A pálya lényege a pontos tájékozódás volt, kis átmenetekkel, fizikailag könnyű terepen. Hihetetlen egyébként, hogy hiába nézek 5-6 másodpercenként le a tájolóra, mindig képes vagyok elhúzni. Most este a jobb oldal volt a kedvenc irányom :) az esetek többségében észrevettem, ilyenkor be is mondtam, és visszakorrigáltam de ez nem mindig sikerült.
Az első körben az igazán érdekes a 6. pont volt. Sajnos elkövettem azt a hibát hogy bíztam a pontos iránytartásban, és nem kerestem konkrét támadópontot, inkább csak segédpontokat. De azok meg nem úgy jöttek. A jó terv az lett volna ha a nyiladék melletti kőcsoportról támadok, de ez nem így történt. A track-en látszik, hogy keveset húztam felfelé, jócskán alámentünk, majd még plusz visszacsúsztunk. Végül úgy lett meg hogy a nyiladék alján a bal oldali gödör-kő párostól számoltuk a történteket :) majd a felső kövektől betámadtunk.
A kör végén kielemeztük a történteket, majd egy kis szusszanás után átkocogtunk a második kör rajhelyébe. Itt rögtön két finom iránymenet volt, az elsőnél a jellegfa mellett álltam meg, és mielőtt felemeltem voltam a fejem, Isti rábökött. A másodiknál bizonytalanságban voltunk (ja, nem mondtam, de sehol nem történt előzetes pontkirakás), aztán végül megszavaztuk hogy a jó fánál állunk. De nem :) itthon a track-kel szembesülve kiderült, hogy ismét jócskán jobbra sikerült húznom. Tehát nem ott álltunk és nem is onnan indultunk ... így aztán a hármas felé is iszonyat ívet írtam le, és bár tudtam hogy balra kell keresni a lejtőkúpot (ami az útvonalterv lett volna), de jócskán meglepődtünk amikor megláttuk a fényvisszaverőt egy enyhe balra ív után. Isti nem is igen akarta elhinni hogy ott vagyunk :)
A négyes felé menet a vizesgödör sokkolt a nyiladék után, ami állítom hogy max. 5 lépésre volt a valóságban. No mindegy, itt is és utána is folytatódott a jobbra ívelés. A hatos felé menet is bakiztam egy jót, de itt meg azért mert annyira az utakra koncentráltam hogy nem is vettem észre a völgyet, ami sokkal jobban megvezethetett volna. Még a két szárazárkot is mikor észrevettem és átkocogtam rajtuk, sem esett le. De azért ezek ellenére is jókedvűen kocogtunk be a célba.
Nagyon jó volt az edzés, nagyon élveztem, és bár az idő nem nekünk dolgozott (köd, néha szitáló eső) sikeresnek mondanám a futást. Ráadásul én azért még éjszaka nem vagyok olyan tapasztalt. Éles helyzetben szerintem sikeresen abszolváltam volna a pályát, természetesen ugyanígy mellémenésekkel, de éjszaka talán néha segített volna a bevillanó bója, nappal meg hogy ha messzebb és többet látok (most elég keveset láttunk, nem a sötét, hanem sokszor a ködfoltok miatt). Szóval már most várom a következő edzés-alkalmat :)
Bemelegítésként felkocogtunk 230 szintet a hegyoldalban, pisiszünettel együtt 13 perc alatt megoldva az izmok átmozgatását. Fent úgy éreztem magam mint a Gyűrűk ura forgatásán a füstgép mellett: gomolygott a köd, és a kifújt lehelet hosszú másodpercekig kavargott a lámpa fénycsóvájában. Néha szempárok villantak a bozótban, már vártam tényleg hogy ránk veti magát valami szörny. De nem.
Isti elmondta a tudnivalókat, én pedig igyekeztem teljes agykapacitásomat átterelni a térképolvasásra. A pálya lényege a pontos tájékozódás volt, kis átmenetekkel, fizikailag könnyű terepen. Hihetetlen egyébként, hogy hiába nézek 5-6 másodpercenként le a tájolóra, mindig képes vagyok elhúzni. Most este a jobb oldal volt a kedvenc irányom :) az esetek többségében észrevettem, ilyenkor be is mondtam, és visszakorrigáltam de ez nem mindig sikerült.
Az első körben az igazán érdekes a 6. pont volt. Sajnos elkövettem azt a hibát hogy bíztam a pontos iránytartásban, és nem kerestem konkrét támadópontot, inkább csak segédpontokat. De azok meg nem úgy jöttek. A jó terv az lett volna ha a nyiladék melletti kőcsoportról támadok, de ez nem így történt. A track-en látszik, hogy keveset húztam felfelé, jócskán alámentünk, majd még plusz visszacsúsztunk. Végül úgy lett meg hogy a nyiladék alján a bal oldali gödör-kő párostól számoltuk a történteket :) majd a felső kövektől betámadtunk.
A kör végén kielemeztük a történteket, majd egy kis szusszanás után átkocogtunk a második kör rajhelyébe. Itt rögtön két finom iránymenet volt, az elsőnél a jellegfa mellett álltam meg, és mielőtt felemeltem voltam a fejem, Isti rábökött. A másodiknál bizonytalanságban voltunk (ja, nem mondtam, de sehol nem történt előzetes pontkirakás), aztán végül megszavaztuk hogy a jó fánál állunk. De nem :) itthon a track-kel szembesülve kiderült, hogy ismét jócskán jobbra sikerült húznom. Tehát nem ott álltunk és nem is onnan indultunk ... így aztán a hármas felé is iszonyat ívet írtam le, és bár tudtam hogy balra kell keresni a lejtőkúpot (ami az útvonalterv lett volna), de jócskán meglepődtünk amikor megláttuk a fényvisszaverőt egy enyhe balra ív után. Isti nem is igen akarta elhinni hogy ott vagyunk :)
A négyes felé menet a vizesgödör sokkolt a nyiladék után, ami állítom hogy max. 5 lépésre volt a valóságban. No mindegy, itt is és utána is folytatódott a jobbra ívelés. A hatos felé menet is bakiztam egy jót, de itt meg azért mert annyira az utakra koncentráltam hogy nem is vettem észre a völgyet, ami sokkal jobban megvezethetett volna. Még a két szárazárkot is mikor észrevettem és átkocogtam rajtuk, sem esett le. De azért ezek ellenére is jókedvűen kocogtunk be a célba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Figyelem! A név nélkül küldött hozzászólások törlésre kerülnek! Ha a "névtelen" típust választod, akkor a szövegmezőben van lehetőséged aláírni.