Kellemes időben, jó környezetben és jó társaságban végre sikerült egy jót futnom. A jó alatt nem az eredményest értem :) hanem hogy igazán jól éreztem magam!
Két haveromat is elcsábítottam a mai napra, hogy próbálják ki milyen is a tájfutás (nem ígérték meg hogy rendszeresen járnak ezentúl...), így vidám társasággal érkeztünk a versenyre. Eszti most nem indult, helyette 6 éves fél-keresztlányommal, Violával ment végig a D pályán.
Lendületesen indultam, és a kritikus egyes pont terv szerint hamar meglett. A kettes már nem így, sajnos rossz belógó erdőfoltban kezdtem keresni a pontot, visszafordultam és újra mentem a támadópontról, így másodszorra meglett, de ez plusz két percet jelentett. A hetes pontig nem is volt baj, aztán sajnos elfogyott az erőm, elfáradtam, a lábamba pedig végtelen zsibbadás költözött :) hja, így jár aki nem edz. Így a nyolcas felé menet az emelkedőkön már csak gyalogoltam, és lefelé meg a síkon is nagyon lassú tempóm volt. Ráadásul az átmenetemben a fehérrel jelölt erdők minimum kettes zöldek voltak. Szerintem.
A kilencesnél szintén buktam 2 percet, a tisztás benyúló alakja nem lett meg, így túlmentem, majd vissza kellett fordulnom. Itt egyébként keresés közben találkoztam Harzol-lal, pontfogás után a 10-es felé menet próbáltam felvenni a tempóját de nem ment :) szerencsére, mert így a saját fejem után mentem a pontra, ő viszont túlfutott a tizesen, így nekem hamarabb lett meg az. A 11-re persze megint lehajrázott :) ráadásul egy kicsit ott is megtorpantam, mert egy nem várt erdőfolt volt a kő előtt.
Utólag megnézve az órám adatait, azért indokolatlan volt annyira belassulnom a 8-as felé, 12 percbe tellett az átmenet, de közben a pulzusom is lement, szóval hajthattam volna magam jobban, itt is legalább 5 percet behozhattam volna. Összességében a 48 és fél percem tehát sok volt, így a 23.helyen végeztem a 33 indulóból. A jókedv-mutatóm azonban maximumon volt, és ez a lényeg :)
Két haveromat is elcsábítottam a mai napra, hogy próbálják ki milyen is a tájfutás (nem ígérték meg hogy rendszeresen járnak ezentúl...), így vidám társasággal érkeztünk a versenyre. Eszti most nem indult, helyette 6 éves fél-keresztlányommal, Violával ment végig a D pályán.
Lendületesen indultam, és a kritikus egyes pont terv szerint hamar meglett. A kettes már nem így, sajnos rossz belógó erdőfoltban kezdtem keresni a pontot, visszafordultam és újra mentem a támadópontról, így másodszorra meglett, de ez plusz két percet jelentett. A hetes pontig nem is volt baj, aztán sajnos elfogyott az erőm, elfáradtam, a lábamba pedig végtelen zsibbadás költözött :) hja, így jár aki nem edz. Így a nyolcas felé menet az emelkedőkön már csak gyalogoltam, és lefelé meg a síkon is nagyon lassú tempóm volt. Ráadásul az átmenetemben a fehérrel jelölt erdők minimum kettes zöldek voltak. Szerintem.
A kilencesnél szintén buktam 2 percet, a tisztás benyúló alakja nem lett meg, így túlmentem, majd vissza kellett fordulnom. Itt egyébként keresés közben találkoztam Harzol-lal, pontfogás után a 10-es felé menet próbáltam felvenni a tempóját de nem ment :) szerencsére, mert így a saját fejem után mentem a pontra, ő viszont túlfutott a tizesen, így nekem hamarabb lett meg az. A 11-re persze megint lehajrázott :) ráadásul egy kicsit ott is megtorpantam, mert egy nem várt erdőfolt volt a kő előtt.
Utólag megnézve az órám adatait, azért indokolatlan volt annyira belassulnom a 8-as felé, 12 percbe tellett az átmenet, de közben a pulzusom is lement, szóval hajthattam volna magam jobban, itt is legalább 5 percet behozhattam volna. Összességében a 48 és fél percem tehát sok volt, így a 23.helyen végeztem a 33 indulóból. A jókedv-mutatóm azonban maximumon volt, és ez a lényeg :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Figyelem! A név nélkül küldött hozzászólások törlésre kerülnek! Ha a "névtelen" típust választod, akkor a szövegmezőben van lehetőséged aláírni.